Mi is az a Muay Thai?
“Egy thaibox harcosnak olyan lágynak kell lennie, mint a selyem és olyan keménynek, mint a gyémánt.”
Néhány éve még csak egy maroknyi túrista ismerte a thaiboxolók harci szellemét, elkötelezettségét, és harcrendszerük kíméletlenségét, de a technikának, a média-közvetítéseknek és a turizmus fellendülésének köszönhetõen a Muay Thai világszerte elismert sportággá vált. Manapság évenete több ezer turistaút szervezõdik a híres edzõtáborokba a bajnokok technikáinak elsajátítására és az egyéb országokban való továbbadására. Továbbadják a thaibox trainingrendszerét a kickbox és MMA (Mixed Martial Arts) versenyzõknek, és az olyan neves harcversenyek résztvevõinek, mint a K-1, a PRIDE vagy a UFC.
A ‘muay’ szó eredete a szanszkrit “mavya”, mely jelentése “egységre törekedni”, ” egyesülni”, “eggyé válni”. Valószínûleg a legtöbb (ha nem az összes) harcmûvészet közös eredetre vezethető vissza. A legenda szerint az alapnak tekinthető első harci mûvészet atyja, Takmor, indiai herceg Buddha mintájára elutasította a földi javakat, és elmerült a meditáció és az önvédelem mûvészetének tanulmányozásában. Gondolkodásának fő eleme az a felfogás volt, hogy a testet bizonyos módon megerõsítve megerõsödik a szellem is.
Több ezer évvel ezelõtt thai katonák területük megvédése érdekében a betolakodók ellen harcolva kifejlesztették a Muay Thait, amelyben kezüket, lábaikat, könyöküket és térdüket halálos fegyverként használták. A dzsungel mélyén és a hegyekben edzve uralkodók és tömegek tették magukévá kemény gyakorlás során a kezdetek óta számos gyõzelmet hozó “nyolc testrész mûvészetének” – manapság Muay Thainak – nevezett harcmûvészetet. A legjobb küzdõket hõsként tartották számon a társadalomban. Késõbb ez a harcmûvészet elhagyta a csatateret és sok elszánt, gyõzelmi babérokra törekvő fiatalember sportja lett. Az elhanyagolt küzdõterek elterjedtek országszerte lehetõvé téve a harcosok számára, hogy kipróbálják magukat a többiekkel szemben. Kezüket kenderkötélbe tekerve – olykor enyvbe és üvegszilánkokba mártva – a végsõkig tartó küzdelem nem volt szokatlan.
Csak a huszadik században fektették le a kötelező szabályokat a harcosok élettartamának növelése érdekében. Pamutkötés és kesztyű váltotta fel a kenderkötelet, és a legkegyetlenebb ütéseket – a lefejelést és az ágyékütést – betiltották. Megszületett a limitált menetek és a súlycsoportok megkülönböztetése. Jóllehet néhány Die Hard rajongó és sok küzdő a szabályokat megszegve beszennyezte ezt a harcmûvészeti ágat, de a mérkõzések a szabályoknak megfelelõen zajlanak, rendkívül izgalmasak és színvonalasak a kiválóan képzett, becsületes harcosoknak köszönhetõen.
Napjainkban a Muay Thai nemcsak a legjobb harcosokat adja a világnak, de az egyéb sportot kedvelõk számára is értékes tudás forrása. Thaiföldön több száz klub és harcmûvészeti központ foglalkozik harcosok képzésével. Ellentétben a többi harcmûvészeti ággal, a Muay Thai versenyzõi már néhány hónapos gyakorlattal is megküzdenek egymással. Mint az összes harcmûvészetben, itt is a tisztelet, a küzdelem – és az edzés – kulcsa. Elismerni, becsülni és tisztelni kell a mestert, az ellenfelet, az edzõpartnert és a közösséget. Az igazi harcos erénye a konfrontáció kerülése. A thaiboxolók kedvesek és gondoskodóak verseny- és embertársaikkal, és soha senki nem gondolhatja róluk a küzdelmüket látva, hogy hidegvérű gyilkológépek lennének.